(c)Marinette

http://marinette.ucoz.hu/_cs/0_908f1_666a81b5_L.png

ÁPRILIS

SZENT GYÖRGY HAVA Csillagjegy:Bika

TAVASZHÓ
(IV.21.-V.20)

Április elseje.

Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
Virágvasárnap.

Húsvét előtti vasárnap. Az iskolás gyermekek ilyenkor barkát mennek gyűjteni, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonosz űzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elűzi a jégesőt, megóv a villámcsapástó.
Virágvasárnap tarják több palóc községben a kisze hajtást. Fiatal lányok telet jelképező, menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A téltemetés az ébredő természet ősi ünnepét, a húsvétot vezeti be. Virágvasárnap után következő hét a Nagyhét.
Nagypéntek. Jézus kereszthalálának ünnepén tarják a legszigorúbb böjtöt.
Általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak a patakban és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen Nagypénteken nem gyújtanak tüzet.
Nagyszombat. Este tartják Jézus feltámadásának ünnepét. A tüzet ősi módon - dörzsöléssel, csiholással - újra meggyújtják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti.

Húsvétvasárnap.

A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe a pogány tavaszkezdő ünnepekből származik. Ezen a napon tartják a húsvéti ha-tárjárást. Ilyenkor az egész falu népe körbejárja a földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen bált rendeznek.
Húsvéthétfő. A legnépszerűbb húsvéti népszokások: locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra utal. A tojás - eredetileg halotti kultusz kelléke - Jézus újjászületését jelképezi.
Fehérvasárnap. Húsvét utáni vasárnap a fiatal leányok "mátkát", barátnőt választanak, vagy komatálat küldenek egymásnak.


14. Tibor

14. Tibor. Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

24. György

24. György. Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának napja. Gonosz járó nap, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat - az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett - Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütnek, vagy különböző mágikus praktikákat végeznek.
A György-kultusz a sárkánnyal (a gonosszal) viaskodó szent legendájából származik.


25. Márk

25. Márk. A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonosz űzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

25. Pál

25. Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".
 


  http://marinette.ucoz.hu/newpage/boutonhome.png





Az oldal megtekintéséhez az optimális felbontás: 1024 x 768