http://marinette.ucoz.hu/redrose/missfashion.jpg






Szekszárd ahol születtem




Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi kistérség székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.

Történelme

Szekszárdot 1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) 1061-ben ő alapította a bencés apátságot, itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját.A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

A 18. században Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:

  • a városháza,
  • a megyeháza,
  • kórház,
  • több templom.

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.


Látnivalók


  • Wosinsky Mór Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
  • Művészetek Háza. Zsinagógának épült 1897-ben.
  • Garay János Gimnázium (1896-97),Szent István tér 7-9.
  • Szent István tér emlékoszlop (2000)
  • Wosinsky Mór szobra (1982)
  • A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
  • 1919-es mártírok emlékműve
  • Holocaust emlékmű (2004)
  • Szent István szobra (2002)
  • Babits Mihály szobra  (1971)
  • 1. világháborús emlékmű (1924)
  • 2. világháborús emlékmű (1992)
  • 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
  • 1956-os forradalmi emlékoszlop


Szekszárd Képekben


Garay Tér, sétáló utca

(Garay János szobor)


Garay tér, sétáló utca


Vármegye Háza

Városháza

Belvárosi Katolikus Templom


Német Színház


Művészetek Háza (Zsinagóga)


Prométheusz park


Babits Mihály emlékház



Pincészet



Szőlős Vidék



Főiskola



Garay János Gimnázium


Augusz Ház


Augusz Imre sírja Szekszárd





Wossinszky Mór Múzeum



Szekszárdi Duna Híd



Híres Szekszárdiak


  • Babits Mihály (költő, író)
  • Baka István (költő, műfordító
  • Csalog Zsolt (író, szociológus, szociográfus)
  • Csányi László író, Babits-kutató (1915-1993)
  • Csengey Dénes (író)
  • Déry István (színész, író)
  • Dienes Valéria ( írónő, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár)
  • Dúzsi Tamás (ismert bortermelő)
  • Garay János (költő, író, újságíró)
  • Gáti Oszkár (Jászai Mari díjas színész, pl. Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger magyar hangja)
  • Győri György (magyar orvos, szülész-nőgyógyász, orvosi szakíró)
  • Gyüdi Sándor (Liszt Ferenc díjas karmester)
  • Hadnagy Albert (történész, a levéltár igazgatója Szekszárdon)
  • Kozmann György (magyar olimpiai bronz érmes kenus)
  • Kovács Győző (magyar villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus, az informatikai kultúra jeles terjesztője.)
  • Kőrösi Sándor (magyar katona)
  • Lajtai Kati (énekesnő, a Crystal tagja)
  • Láng József (színész, szinkronszínész Roger Moor (Angyal) magyar hangja
  • Lázár Ervin (író, elbeszélő meseíró)
  • Lengyel Pál (nyomdász, újságíró)
  • ifj. Leopold Lajos (a századforduló egyik különös magyar gondolkodója, gazdálkodó földbirtokos, tudós, szociológus.)
  • Mattioni Eszter (képzőművész, festő)
  • Mészöly Miklós (Kossuth díjas író)
  • Parti Nagy Lajos (Kossuth díjas költő, dráma író)
  • Rapai Ágnes (költő, író, műfordító)
  • Rády József (Olimpiai bajnok vívó)
  • Rubold Ödön (színész, pl Mephisztó filmben láthattuk, szerepelt a barátok köztben is.)
  • Schwartzer Antal (gyógypedagógus)
  • Tormay Béla (mezőgazdász, állatorvos)
  • Tormay Károly (orvos, állatorvos, építész, Tormay Béla apja)
  • Wosinsky Mór (régész)




http://marinette.ucoz.hu/Amika/home.jpg





http://marinette.ucoz.hu/redrose/homepage.jpg



http://marinette.ucoz.hu/redrose/0_12-sorv-piros_rozsak.png

 



Szavazás, Like

 

 


 


 
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 88

 



 




<


Fejléc Szerzői jog: Duchessa