|
|
Mária
(héberül Mirjám, arámi nyelven: מרים [Maryām]; görögül: Μαρια[μ]; latinul Maria) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja. A görögök Mária Theotokosznak hívták, a latinok Mater Dei, a katolikus magyarok Isten Anyja néven nevezik a dogmát, amit az
efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg.
A név jelentése
Az első, akit Máriának nevez a héber Biblia az Mózes nővére, héberül
Mirjam.
Teológiailag és bibliatörténeti szempontból is valószínű, hogy
egyiptomi-héber eredetű Mária neve. Az egyiptomi "mri" szeretettet
jelent, és az "iam" héberül Isten szavak összetétele. Azaz Istentől
szeretett. A Biblia avval támasztja alá ezt a verziót, hogy Mózes neve
egyiptomi eredetű, és az ő nővérét Mirjamnak hívták, mindketten Egyiptom
földjén születtek. Később kedvelt női név lett, Mária kortársai közül
is sokan viselték. A név jelentése módosulhatott: „keserű” (a héber márar = „keserűnek lenni” szóra).
További elnevezései
Mária további elnevezései: Szűz Mária, Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszony, Rózsafüzér királynéja, Mindnyájunknak Édesanyja vagy Miasszonyunk, Mennyország Királynéja, Boldogságos Szűz (a katolikus egyház hivatalosan is Beata Maria Virgónak nevezi latinul, liturgikus szövegekben gyakran rövidítve: BMV), Hétfájdalmú szűzanya,
olaszosan Madonna, Nagyasszony, Kisasszony, Babba Mária.
A magyarság körében Boldogasszony, és Nagyboldogasszony néven is ismert. Élete
Szűz Mária élete Jézus
életének elválaszthatatlan része. Emiatt is három nagy részre osztható
az életútja, arra, amely Krisztus élettörténete is. A
gyermekségevangéliumra, Jézus csodáiban való részvételére és Krisztus
szenvedés történetére. Mindezekhez a katolikus egyház hozzáteszi, hogy
miután földi életét befejezte, ő jelképezi, illetve ő maga az égben az
anyaszentegyház.
Jelenések
A jelenések során Szűz Mária általában rövid időre és csak egyetlen vagy kevés embernek jelent meg.
A jelenések körül
Mária-kegyhelyek
alakultak ki, ezek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei, búcsújáró
helyek. A Mária-kegyhelyek kialakulása a Mária-jelenéseken alapszik,
ezek legtöbbjét csoportokba rendezhetjük a jelenség ismétlődései
alapján:
- Legtöbb
esetben olyan fiatal tizenéves gyerekeknek jelenik meg, akik
szegényes körülmények között laknak. Az is általánosítható, hogy
olyan földrajzi helyekről származnak a jelenések híradásai, amelyek
zsákutca falvak, vagy egy-egy ország kietlen részén az
országhatárok közelében fekszenek.
- A
jelenség a legtöbb esetben imádkozást kér a látnokoktól, akik sok
esetben térdepelnek előtte és a jelenés időtartalma alatt a
külvilágot nem észlelik, és a külvilág sem észleli a jelenést Kibehói Miasszonyunk.
- Csodák
(például gyógyulás) Mária közbenjárására - A legtöbb
Mária-jelenések után feljegyeztek csodás gyógyulásokat például
Lourdesban, Máriagyűdön.
- Mária, kút vizében jelenik meg - Hercegszántó
- Mária forrást mutat - Lourdes, Mátraverebély-Szentkút.
- Vérrel,- Vérrel síró Mária szobrok, Győr.
- vagy
könnyel síró Máriát ábrázoló kép, festmény, szobor.- Egy
meghatározott idő alatt, általában mindkét szemből, a szem két
szélén lefelé folyó könnycseppek. Akita (Japán), Siracusa
(Olaszország) esetében megállapították azt hogy emberi könnyek
voltak, melyek egy - Mária arcát formázó - fafaragványból,
gipszöntvényből jöttek ki. Magyarországon Máriapócsi ikon nevezetes erről.
- Egy Máriát ábrázoló festmény vagy szobor csodálatos módon, épségben megmenekül tűzvésztől - például Máriaradnai ikon -, vagy a törökök pusztításai elöl. Vagy romok alól Kazany, Esztergom, és ezáltal a hívők csodaként emlegetik az esetet.
- Magánkinyilatkozások
- Mivel egy embernek nyilatkozik meg a jelenség, így
bizonyíthatósága elmarad a többi hasonló, látványosabb Szűz
Mária-jelenéstől. A magánkinyilatkoztatásokban Szűz Mária beszél,
tanít vagy a hit kérdéseiben összefüggésekre világít rá, vagy
cselekvésre ösztönöz. Csodás Érem.
- Csoportos
kinyilatkozások - Mindenki számára látható, vagy az események
maguk természetességében bizonyíthatóak, észlelhetőek - a Kairóhoz tartozó Zeitun Zeitouni Szűz Mária-jelenéskopt
székesegyház felett történt jelenések, amelyek majdnem három éven
át zajlottak, az időtartamuk pár perctől nyolc óra hosszáig terjedt
és összességében több millió ember (köztük újságírók, tudósok, egyházi személyek) látta azokat. Az összesereglett emberek fényképeket és videofelvételeket is készítettek..
Az esemény kiválik a többi közül, mert mindenki számára látható
volt, aki a helyszínre sietett, hogy saját szemével győződjön meg a
jelenségről. A másik ide tartozó hely Fatima
(Portugália), ahol a jelenség esőt és napcsodát jelentett be
gyermek látnokokon keresztül, amit a helyszínen több tízezer
különböző vallású ember átélt, megtapasztalt.
|
|
|